A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja ki. Ézs 42.3
Két templomi tárgy: a nád és a mécses. A templomi tárgyak egyik fontos meghatározója, hogy hibátlannak kellett lenniük, hiszen Isten szolgálatában nem állhat más, csak a hibátlan. A repedt nádat, a füstölgő mécsest ki kell cserélni.
Az Úr szolgája azonban, akit választott, akinek Lelkét adta, nem dobja ki ezeket a tárgyakat. Tudja, hogy rosszak, de mégis felhasználja őket. Emiatt az egész istentisztelet átalakul. Nem a szent éltetése lesz a középpontja, hanem a sérült és hibás, a kártékony és a használhatatlan válik szentté.
Repedt és füstölgő világ. Repedt és füstölgő életek. Repedt és füstölgő egyház. Sérült, hibás, kártékony, használhatatlan. Ilyen az én életem is. Kezében szentté formálódhatnak. Kezében szentté formálódhatom. Nem kijavít, használ. Nem hibátlanná tesz, hanem szentté.
Ez mindent megváltoztat.