Éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség. Ef 5.8-9
Jóság. A szó kedvességet is jelent. Az élet teljességének első mozzanata a mellettünk levő ember felé fordít. Bár tudnánk igazán társai lenni egymásnak. A múltkor valaki azt mondta, a kereszténység lényege, hogy legyünk kedvesek egymáshoz. Érdekes, hogy Pál is ezzel kezdi.
Igazság. Ez tevékenység a javából. Ez az igazság észreveszi a társadalmi elcsúszásokat, segít a szegényeken, nem kezd enni, amíg a mellette ülő nem eszik. Ez az igazság nem engedi, hogy bántsanak valakit, a gyenge mellé áll, a kitaszítottal vállalja a kitaszítottságot.
„Amíg létezik alsóbb néposztály, én hozzá tartozom. Amíg létezik bűnöző népréteg, én hozzá tartozom. Amíg egyetlen lélek is börtönben van, én sem vagyok szabad.” (Vonnegut Eugene Debs)
Egyenesség. És végül ez a szó, ami inkább valóságot jelent, tehát, ami tényleg van. A világosság gyümölcse az, hogy kinyílik a valóság. Így az ember megtalálja a maga helyét a világban, úgy látja magát, ahogy kell, és azt mondja, ami van.
A világosság nevel minket. Krisztus világossága van rajtunk.
